Sziasztok!

Bátorkodom én is beleszólni ,fogadatlan (nem fogatlan:D)prókátorként.:)

A kérdésre a válasz nagyon könnyűnek látszik,azonban baromira nehéz.Az ok egyszerű. A szubjektív értékítéletünk határozza meg,kit fogadunk el és kit nem.Ennek nagyrésze sokszor akaratlagos.Elolvasva a kommenteket,maga a megjelenés az ami elsősorban dominál,hiszen a gépek előtt ülve,nemigen van mód a másik fél általános "feltérképezésére". Ezt még nehezíti az a nem éppen elhanyagolható apróság is,hogy nem valós,nem aktuális vagy éppen erősen retusált képekkel felvértezve érkeznek ide jónéhányan. Ez a legtöbb esetben komoly tévútra vezeti becsületes usereket. A nemek aránya itt teljesen megoszlik.Mindkét oldalon találunk olyanokat akik más tollával,vagy éppen a saját 20 évvel ezelőtti énjével jelenik meg. Tehát visszakanyarodva,a képek az első amivel találkozunk. Ez az ami meghatározza,hogy a késöbbiekben merre is vezet az utunk.Ha tetszik valaki képen és mi is neki,abból akár még randi is lehet. Csakhogy.... mi a célunk? Miért ideális az akit látunk? Mert: Magas? Alacsony? Borostás? Sovány? Kövér? stb... Ha a látvány megfelel,az már garancia? Nem. Óriási tévedés! Az ideális partner minden tekintetben ott és akkor olyan amilyenek a mi elvárásaink. Igen ám...ott és akkor. De mi lesz holnap? Vagy utána ha jön egy másik aki jobb? Akkor az előző már nem marad ideális? ...és akkor még a szexről nem is beszéltünk. Mindent összefoglalva, én azt gondolom,hogy ha egy fokkal szebb az ördögnél ,meg kell adni az esélyt. Sokszor apróságokon műlik,hogy kialakul a vonzalom. Egy mozdulat,egy gesztus,egy illat, egy mosoly , egy stílus azonnal megváltoztathatja az addigi "kemény" elveinket. Ki nem érezte volna már azt,hogy "basszus,én őt nem akarom mert nem tetszik,de valami miatt nagyon vonz"? Persze ez nem jelenti azt,hogy hosszútávon ideális partner lesz,de ott és akkor bizony ő a No1. Szerintem először béküljünk ki és fogadjuk el önmagunkat mert abból tanulunk igazán. A második kérdésre pedig,olykor elő kell jönni a gép mögül mert csak akkor tudhatjuk meg,hogy valaki akivel találkozunk ideális vagy sem:)

Válasz a(z) 47. üzenetre:Nekem személy szerint fontos a külső. Nem az, hogy másnak megfeleljen hanem nekem.  Én szeretnék vele lenni, érezni, élvezni a társaságát. Fontos a magasság mert szeretek felnézni egy pasira. Molett nő lévén egy vékony pasival nem érezném jól magam. Lehet a testemnek megadná azt amire szüksége van de a lelkemben hiányérzet és valami kellemetlen érzet lenne. Ugyan így vagyok a bajusz, szakáll vagy intim szőrzettel is. Nem szeretem és ez az aminél nem tudok kivételt tenni. Estherhez hasonlóan a csóknál zavarna, lejjebb pedig az orális dolgoktól venné el a kedvem. Azt szokták mondani a külső megfog, a belső megtart. Ez így is van. Egy jó fenekű pasi után én is megfordulok és lehet olyan dolgok kevésbé fognak zavarni, hogy házas ha az Ő szemében is meglátom a csillogást :)

Válasz a(z) 47. üzenetre:
Bár nem nekem címezted a kérdéseket, de talán elfogadsz tőlem is pár válasz verziót. :) 

Szóval.. én úgy gondolom,nem zárjuk be magunkat,sem a lehetőségeinket, mert ami eleve nem vonz, azzal -és itt jön a képbe a jófejség, amiről lentebb írtam-hiába az valaki, sosem érek hozzá, ha pl alacsonyabb nálam, bajszos, sovány. Ezek a külső tulajdonságok azok, amiket nem tolerálok.Ezek nem emberi tulajdonságok, csakis kizárólag  testi jegyek.( tehát nem azt mondom, hogy aki bajszos, vagy alacsony, vagy sovány az nem is férfi- de az! Csak nem számomra. Én  nem veszem észre az ilyen jegyűeket. Hangsúlyozom: nem arról van szó, hogy emberszámba nem veszem, hanem *partnerként nem figyelek fel rájuk! * Itt pedig nem szeretnék velük ismerkedni-mivel az életben sem teszem. Logikus. És ezzel nem bántani akarok senkit! Most a szexus szempontjából beszélgetünk és arról, hogy mi a vonzalom.Mi az, ami adja a vonzalmat.)
Nem tudom miért alakult ez így nálam,  :napersze:  és nem mások előtt zavar, ha rálátok valaki fejebúbjára, hanem magam előtt zavar. 
És zavar a száj körül a szőr, annyira, hogy nem tudom megcsókolni sem...és zavar, ha kint a bordacsont.
Ezek a testi tulajdonságok azok, amik -  jó részük adottságok- azt a belső kapcsolót villantja fel bennem, hogy NE ÉRJ HOZZÁ! :napersze:  és hogy ez mitől van? :o ....hát fogalmam sincs, talán genetika, talán  egy biológiai kód, hogy a magas, széles vállú, nagy darab férfi a túlélő, a jó génű..már olvastam erről sokat. 
Szóval van egy "belső vezérlő", ami mentén haladunk a külső jegyekkel kapcsolatban. De ezt mind le is rombolhatják a belső tulajdonságok, ha azok sem megfelelőek.

Válasz a(z) 44. üzenetre: 
OK. Fogadjuk el, hogy valami oknál fogva szükség van limitációkra. (Egy beszélgetést megérne, hogy valyon ki és miért teszi ezt). De elfogadtuk. Hogyan fogalmazod ezt meg egy hirdetésben? Mondjuk a magasságra vonatkoztatva. Mezitláb a strandon, vagy magasabb sarkú cipőben az utcán? Esetleg görnyedten, vagy ha kihúzza magát?

És egyébként mi van akkor ha alacsonyabb? Miért zavar az minket, ha alacsonyabb vagy magasabb? Vajon az ágyban a takaró alatt is zavar? Vagy csak mások előtt együtt mutatkozva?

Csak egy példát ragadtam ki a sok közül. Említhettem volna bármilyen testi tulajdonságot, életformát. Bármelyikre igaz lehet a kérdés: mennyire állja meg helyét és mennyi ideig, ha elvárásokat fogalmazunk meg. Nem zárjuk be ezzel magunkat? Vajon az elvárásainnkal nem zárjuk el magunkat a újdonság felfedezésének lehetőségétől?

Pillanatról pillanatra, hangulattól és élethelyzettől függően változunk az igényeinkkel együtt.

Az a szerencse, hogy nem vagyunk egyformák. Nem ugyanazt keressük, ugyanazokkal az elvárásokkal. Egyébként az ízlés is érdekes dolog. Voltam már olyan férfival, aki sose kezdett volna előttem ducival...
Sose ítéltem meg senkit a soványsága, teltsége miatt. A viselkedése, az okoskodása miatt már inkább elgondolkodtam. De ez én vagyok. Örülök, hogy tetszik a téma.

Válasz a(z) 38. üzenetre:Nem értettél meg. A szemen át kapod az első ingert... Tehát számít, amit látok.
Sok adatlapon keresnek olyat, hogy nem számít semmi, csak szeresse, ha nyalják. :napersze:

Válasz a(z) 41. üzenetre:

Igen, ha vonzalom van, az ember felrúg 1-2 elvárást, mert az elvárások csak irányadók, sőt, inkább csak kizárások. De azért vannak amiket az ember nem ad fel, és nem azért mert olyan makacs, hanem azért mert annyira alapvető. Az ízlés nem nagyon változik, és kevés dolog befolyásolja. Például el nem tudnám képzelni hogy férfit tudnék látni egy tőlem alacsonyabb pasiban...és nem is volt soha tőlem alacsonyabb pasim. 
Ezek nem elvárások, tulajdonképpen sokkal inkább annyi, hogy az ember ismeri azért már a saját ízlését, és az eredmény érdekében felhasználja a korábbi tapasztalatait.

Válasz a(z) 40. üzenetre:

Persze, lehet szeretni, mint barátot...ha olyan szép a lelke...de van azért egy külső alap, amit ha nem ér el, egyszerűen szexuálisan nem vonz. Ezt nem bevallani képmutatás lenne.

IDEÁLIS PARTNER CSAK IDEÁLIS PARTNERNEK VALO,H MILYEN??AZ IDEÁLIS PARTNER AZ AKI FELÜÉMULJA A PARNER VÁGYAIT.AZ IDEÁLIS PARTNER TALÁLJA MEG LEGNEHEZEBBEN A MELLÉ....

...az elvárások arra valók,h valakiért azonnal felrúghasd. :D Velem már többször  előfordult. Persze nem az alap-dolgokat.
Viszont,h valaki nagyon hangoztatja az elvárásait velem szemben vagy kapcsolatban, azonnal taszítani kezd még akkor is ha beleférek. Ez olyan hogy "nem tartoznék olyan klubhoz, amelyik engem elfogadna tagnak" ...vagy valami ilyesmi....
Szóval nagyon érdekes ez a fordított világ itt. Tulajdonképpen  tanulságos és nagyon szórakoztató. Ha valaki véresen komolyan veszi az biztos,h csalódnifog.

Válasz a(z) 38. üzenetre: Igen, lehet szeretni kevésbé tökéletes embert is.

Elvárások = Előítéletek

Fel tudod sorolni az összeset. Van esetleg olyan, amit feladnál másikért? 

Minimum elvárások? Mi lesz ha mégis van egy olyan tulajdonság, amire nem gondoltál előre, és felülírja az összes minimumelvárást.

Szép az arca a képen, de kiderül, hogy nem tud írni. Intelligensen ír, de kiderül, hogy csúf a hangja. Lágyan beszél, de rossz a szaga. Jó illata van, de kicsi a farka. Jól szeretkezik, de mással is. Hűséges, de önző. 

Ki az igazi? Majd utólag megtudjuk. Talán.

Válasz a(z) 37. üzenetre:

Háááááát....azért azt sehogyan sem tudom elképzelni hogy nem számít a kora, alkata, és semmilyen külső jegye...

Akkor lehet 70 éves, 150 kg, akit szemölcsök borítanak?! A lényeg hogy szép legyen a szeme. :D
 :o  :o  :o 

Én azon mélázom, hogy milyen lehet a keresés akkor, ha nem számít a kora, alkata sem semmilyen külső jegye.
Az első benyomás a szemé. Persze legyinthetünk, de azért mégis keletkezik valahogy a szimpátia.
Szerintem fontos a lélek is...mindkét oldalon...

Válasz a(z) 35. üzenetre:

Sok igazság van abban, amit ester írt. De mint szinte az élet minden területén, a lényeg itt is a részletekben bújik meg.

Egy "elvárás-csomagot", a "mi jön be" kérdésre adott választ (de ugyanez igaz a "mi az, ami taszít vagy közömbösen viseltetek iránta" leírásra) meg lehet fogalmazni nagyon kulturáltan, értelmesen, nem bántóan. És lehet nagyon arrogánsan, sőt néha már-már aplári is kommunikálni mindezt.

A stílus nem mindegy. Nagyon nem...

Válasz a(z) 33. üzenetre:
"Az ideális partner megtalál"
Szép is lenne, ha így lenne... vagyis inkább nem lenne szép! Hová tűnne a becserkészés/vadászat öröme, játékossága?  :) 

Ahhoz, hogy engem megtaláljon, igenis teszek érte. Megfogalmazom, mi az ami számomra vonzó, mi az ami izgat, felcsigáz..és megfogalmazom, mi az a tulajdonság, kinézet, gondolkodásmód, ami taszít, vagy közömbös számomra. 
Adok esélyt a számomra ideális partnernek, azzal hogy ezeket leírom, vagy szóban elmondom.De még ezután is, stimmelnie kell a külső-belső harmóniájának, amitől számomra vonzó lesz. Értsd: ha  pl tetszik egy magas férfi, attól még lehet olyan jelleme, ami nem szimpatikus. De ennek a fordítottja is elképzelhető,  simán lehet ellenszenves az, akinek a  jelleme, gondolkodása, személyisége 5 csillagos, de nem tudok hozzáérni sem, annyira nem inditja be a fantáziámat. 

Nem minden a kinézet, és nem minden a személyiség.Egyensúlyban kell lennie e kettőnek, hogy vonzalom jöjjön létre.

Az itteni nők többsége igenis szereti tudatni a lapján, hogy kik kerüljék el nagy ívben. Szerintem ezzel semmi gond. Írásban ez az első lépés, mert ugye nincsen szemkontaktus, sem más egyéb érintkezési forma, amiből olvasni lehetne.Marad az adatlap, elvárások, paraméterek...ez itt így működik. ;) 

Válasz a(z) 33. üzenetre:

Eszerint az ideális partnernek nincsenek elvárásai, mindenkivel azonnal találkozik, mert hát csakis így derülhet ki hogy jó-e vele lenni...ezért az ideális partner napi 24 órában randizik.

Az ideális partnernek semmi elvárása nincs, Quasimodo is tökéletesen megteszi. :)

Válasz a(z) 7. üzenetre: Az ideális partner nem fogalmaz meg elvárásokat a pertnerére vonatkozóan. A jövendőbelire sem. És nem ír részletes adatlapot magáról, mert abban már benne van a leendő elvárás.

Az ideális partnerrel egyszerűen csak jó lenni.

Nem hasonlít, nem sorol be, nem akarja, hogy valamilyen legyél.

Csak jó együtt lenni. Vagy nem, és csalódás nélkül.

Az ideális partner megtalál.

Tartja amit mond :D 

Válasz a(z) 29. üzenetre:

Nehéz ügy ez. És attól tartok, minden "tipizálás" magában hordozza azt, hogy épp a lényeg mellett megyünk el. Ami alkalmasint mindenkinél más és más lehet.

Mindenesetre tény, hogy egyfajta "igényesség" szükségeltetik minden téren. Egy normális ember ha akar venni egy TV-t, egy laptopot, egy okostelefont, egy autót, egy lakást, utánanéz bizonyos dolgoknak. Olvasgat a neten, belenéz 1-2 fórumba, próbálja megismerni az általa kiszemelt autót, TV-t, telefont, bármit, mielőtt döntést hoz.

Hát nem logikus, hogy ha valakivel ágyba akarunk bújni, akkor legalább ennyire alaposak legyünk? Vagy legalábbis ne legyünk szabadosak, igénytelenek? Szerintem de... Persze tudom, hogy nem vagyunk egyformák. Ha valaki megelégszik azzal, hogy tili-toli, netán ugyanez turbózva, pornófilmeket megszégyenítő kéjelgésbe csap át, aztán viszlát, annak nem biztos, hogy "paraméter" a másik stílusa, hangja, beszédkészsége, intelligenciája, humora. Viszont paraméter lesz az összes külső adottsága.

Persze lehet, hogy a férfiak jelentős része annak ellenére, hogy nem topmodellt keres (mert hát lássuk be, a topmodellek jelentős része nem feltétlenül csinál jó pörköltet vacsorára és az sem biztos, hogy a szekrény tele lesz tiszta ruhával és minden takaros rendben áll majd a lakásban), azért megdugna párszor 1-1 topmodellt. Nos, lehet. Nekem mondjuk van erre pont ezt cáfoló példám, de mivel Ti, nők ismerkedtek a férfiakkal, Ti hallgatjátok meg a történeteinket, nyilván jobban ismertek minket, mint én. Én nem ismrkedem férfiakkal, így a férfiak ismerkedési szokásait csak általatok elmesélt sztorikból ismerem.

Nos, az persze szép mentésnek tűnhet, hogy szegény nők a sok kudarc után már csak Adonisz adottságokkal bíró férfiakkal hajlandóak randizni, mert egyébként egy "átlag férfi" nem lépi át az ingerküszöbüket vagy a csalódásoktól megedződött páncéljukat. De ha ezen a vonalon indulok el, vajon az a nő, akinek sok kudarca van, vajon kizárólag csak a férfiak miatt kudarcos? Vagy van benne egyéb ok is? Esetleg saját maga? És ha ezen a vonalon tovább megyünk, akkor vajon szembe mer-e, akar-e nézni önmagában, megtalálja-e a maga hülyeségeit?

Van olyan barátnőm (nőnemű barát, no szex), aki, miután elmesélte az élete dolgait, kiderült, hogy szinte minden eddig kapcsolatában alárendelt szerepet játszott, önmagában felépített valamit, ami messze nem találkozott a valósággal, aztán most meg csodálkozik, hogy miért történik ez mindig vele. Talán mert nem a realitások, hanem a saját maga álomvilága és/vagy elvárásrendszere az, amit rávetít a férfira, akkor is, ha megvan benne mindez és akkor is, ha nincs. Háááát... Akkor most mi van?

Ja, és azért azt gondolom, mégis csak akkor szerencsés a dolog, hogy két, egymáshoz nagyjából passzoló ember talál egymásra. Egy "átlagos" nő persze álmodozhat adoniszokról, mint ahogy egy "átlag férfi" tökéletes idomokkal megáldott nőkről, de könyörgöm, ennek mennyi a realitása? :D

No és a szerelem kontra kóbor numera. Hááááát, ezzel kapcsolatban megint csak más a véleményem. Ha egy nő alapvetően a szerelmet keresi, de beéri egy kóbor numerával is, ott valami komoly gondok lehetnek. És a világ nem fekete és fehér, van a szürkének ezer (de legalább 50) árnyalata, és akkor még ott vannak a színek.

A "holtodiglan-holtomiglan" nagy szerelem és a kóbor numera között akad még számos árnyalata egy férfi-nő kapcsolatnak. Persze ehhez nem árt némi intelligencia is. Viszont a "jajjnekemadoniszkell / jajjnekemkurvajónőkell" hozzáállással a legtöbb esetben csak a kóbor numeráig lehet eljutni.

Szerintem...

Válasz a(z) 29. üzenetre: Szívemből szóltál, magvas gondolatok...

Válasz a(z) 28. üzenetre:

Jók a (költői) kérdéseid.
Éppen erről szól a fordított világ. Elég sok pasival beszélgettem már itt, viszonylag sokkal találkoztam is.

Úgy gondolom, hogy éppen az a fordított, hogy a férfiak nem arról van szó hogy úgy gondolják, topmodellt szeretnének...nem-nem. De abban azért elég nagy az esély, hogy egy topmodellt meg fognak tudni párszor dugni. :D

Ugyanez a nőknél. Egyáltalán nem Adoniszt szeretnénk, de sok nőben (főleg ha már sok kudarcon túl van) már csak egy Adonisz tudja a találkozást vonzóvá tenni.

És persze van itt még valami, férfi részről nem tudom hogy van, de női részről igen. Egy kedves ismerősöm (amúgy ő is itt van valahol) nemrégen kifejtette, hogy szerinte valójában minden nő szerelmet keres. És egyet kell vele értenem. Valójában szerelemből szeretünk szexelni. :D Ha pedig ebből engedünk, akkor jönnek az égig érő külsőleges elvárások. Ha már csak egy kóbor numerára kellünk akkor legalább külsőre legyen hűdeolyanadonisz... :) Aztán ha az ismeretség olyan irányt vesz hogy biztosak vagyunk abban hogy itt nem kóbor numeráról van szó, és lelkileg is van összehangolódás...akkor egyből megváltoznak a külsőleges elvárások. Pont mint az életben.

Ennél mondjuk a személyes véleményem azért picit árnyaltabb, de itt a nők viselkedéséről volt szó általánosságban. Hát valami ilyesmi is lehet a porond mögött.

Válasz a(z) 27. üzenetre:

Válasz a(z) 27. üzenetre:

Nos, igen... Lehet ebben valami. Ebben a fordított világban az ember nyilván próbál az elsőre nem tapasztalható személyes élmények, benyomások helyett némi virtuális, vizuális élménnyel és a verbalitás adta lehetőségekkel élni. Ez persze sok esetben nagyon hasznos is tud lenni. Ha valaki nem csak csípőből, hanem "fejből" is szexualizál, akkor a keresett partner gondolatai, stílusa is nagyon fontos. De a hangsúly nyilván az IS-en van.

Viszont mint ahogy valószínűleg a nők sem szimpatizálnak azokkal az elvárás-listákkal, ahol a férfiak cicababákat keresnek, talán nem csoda, hogy mi, férfiak is komolytalannak, igénytelennek vagy legalábbis sekélyesnek tartják azokat a nőket, akik a centiméterek és egyéb paraméterek mentén ismerkednek.

Szóval jó kérdés, hogy vajon ez mennyire jó ötlet... Mennyire szól az emberről az, ha megpróbálom megszabni, hogy ilyen meg olyan legyen valaki? Kell-e, hogy egy nő 90-60-90-es paraméterekkel bíírjon? Vagy egy férfi számára vagy a kell-e 20 centis farkat növeszteni és egy komolyabb vagyont hagyni a BioTech USA-nál ahhoz, hogy felkeltse egy nő érdeklődését?

Szerintem nem...

Válasz a(z) 24. üzenetre:

Szerintem ez egy bonyolult kérdés.

Eleve a netes ismerkedés egy fordított világ, mert az életben eleve azzal kezdesz ismerkedni, akiben már megfogott valami. Akár egy külső tulajdonság, akár egy szexi kisugárzás, egy gesztus, egy mozdulat...valami ami már elindította a bogarat, az érdeklődést. Márpedig az ilyesfajta vonzalom csakis személyesen tud bekövetkezni. 

A neten ez nem így van. Összeakadsz egy csomó gondolattal, vággyal, arc és test, kisugárzás nélkül, fizikai jelenlét nélkül. Annak az esélye, hogy a személyes találkozáskor pattan a szikra, hogy egyébként is megfordultál volna utána, hogy egyébként is elindította volna benned a bogarat mondjuk egy bevásárlóközpontban sétálgatva és meglátva őt...a minimálisnál is minimálisabb.

Ezt a minimumot akarja csökkenteni mindkét fél azzal, hogy megemeli a külsőleges paraméterek fontosságát. Kvázi egy pasi úgy gondolkodik, hogy egy topmodell szépségű nő biztos beindítja majd a bogarat, egy nő pedig úgy, hogy egy Adonisz majd begerjeszti...

Aztán persze sok esetben még így is csalódnak. Ez a fordított világ. :) Nagyon nehéz megfogalmazni az embernek hogy valójában milyen akivel meg szeretne ismerkedni, mert lehetetlen rá szabályokat alkotni. Ráadásul elég hiábavaló vállalkozás, mert akik leírják, azokat is alig-alig olvassa el valaki.

Válasz a(z) 24. üzenetre:Lehet Te csak olyan hölgyekbe botlottál. Én elég sok adatlapot nézek és hidd el sokkal több pasi lapján látom azt, h csak cicababát keresnek mint nőknél, h kigyúrt nagy farkú legyen a pasi :)

Válasz a(z) 23. üzenetre:A pasik nem hajlandóak semleges helyen találkozni. Kávéra meg meghívni amikor ő csak szexelni akar halálos vétek számukra :D 
Pedig én még a kv szagát sem bírom, egy ásványvíz is elég lenne :D
De komolyra fordítva, amikor azt mondom első tali semleges helyen és ha van szimpátia a következő már lehet máshol simán nemet mondanak. Ők nálam azonnal akarnak.De ha megfordítom, hogy jó akkor talizzunk nála akkor meg kikérik maguknak, hogy nem gondolom a hitvesi ágyba bevisznek egy nőt. 

Hát én ugy veszem észre h mindenkinek a kigyurt pasi kel nagy intim mérettel.vagy csak fél egy olyan emberel együtleni aki nem adonisz.

Igen érdekes kérdés feltevés.Szerintem vannak itt is igazi randik,magam is meg éltem.Természetesen igen érdekes,hogy a többség (legalább is Én így tapasztaltam)nem hajlandó találkozni.Szerintem egy kávé mellett el lehet beszélgetni és így eldönthető akarunk e egymástól mást is hisz semmi sem kötelező.Hogy ki a jó nő?Aki nekem is tetszik.A jó pasi aki a hölgyeknek tetszik és itt az-az  igazán jó,hogy nem egyforma az ízlésünk!Igy mindenki lehet jó Nő és jó Pasi.   

Válasz a(z) 21. üzenetre:

Azoknak pedig ajánlom Quasimodót fürdés után, hátulról, gumi nélkül a fenekébe. :D

Válasz a(z) 20. üzenetre:és a gumit pedig csak reklámokból ismeri :D

Válasz a(z) 19. üzenetre:

Szerintem akinek nem számít a külső vagy az életkor, az csak üríteni akar. Az ápoltság pedig azért fontos mert nem akar valamit elkapni.

Az ilyeneknek ajánlom Quasimodót fürdés után, egészségükre. :)

Adatlapokat böngészve ki tudnék futni a lila városból amikor azt olvasom a külső, és életkor nem számít csak legyen ápolt.
Bakkert akkor lehet sánta, púpos, csak fürödjön hetente legalább egyszer ?  ;)  :o  :D 
Mert ugye az ápoltság is relatív. Lehet valakinek gyönyörű szép szabályos fogsora ha éjszakára pohárban tartja :)
Vagy naponta többször is megmoshatja azt a bizonyos testrészt ha dzsungel veszi körül és ott kell megkeresni elbújva a lényeget :)

És most nagyon sarkítottam és a kort bele sem mertem venni :)

No és a randik... Valóban nem túl gyakori, bár előfordul. Azzal nincs gond, ha az ember megválogatja a partnereit, nyilván nem bárkivel és bármi áron. De van itt néhány olyan tag, akiről nem merném állítani, hogy tudja, mit akar. Önmagának ellent mondóan kommunikál, sokan nem őszinték, egy alakuló randit mond le minden értelmes magyarázat vagy indok nélkül...

De azért akad, akivel talán találkozni is lehet és érdemes...

A jó nő elég relatív, mint ahogy valószínűleg a jó pasi is.

Ha egy nő összességében "rendben van", elfogadja magát olyannak, amilyen, nem frusztrált saját magától (tehát nem szenved folyton attól, hogy valamilye vagy túl nagy, vagy túl kicsi, vagy túl bármilyen...), emellett igényes, ad magára, jól ápolt és jól öltözött (bár utóbbi is nagyon relatív természetesen), látszik, hogy odafigyel magára, nem igénytelen, van némi kisugárzása, ami nem csupán saját maga kölső elfogadásától függ, de attól is, hogy tudja-e, mit akar, akkor összességében "JÓ NŐ". Hogy ez kinek-kinek milyen... :)

És pandorához hasonlóan szerintem is megvan a belső "jónőség" is. Aki valamiért szenved a maga életében, mindennapjaiban, legyen ennek oka akár a külső megjelenése, akár korábbi csalódásai vagy bármi egyéb olyan tényező, ami folyamatos frusztrációkat okoz neki, az a nő nem tud "jó nő" lenni. A lelki gondjait nagyon nehéz palástolni, a legtöbb ember nem tudja. Aki viszont igen, az talán még veszélyesebb... :)

Tetszik a kérdés mert lehet ábrándozni hogy milyen nincs. :D
Két kérdés van. Annak is több vonatkozása. :)

Szuper pasi lehet valaki külsőre (ez szubjektív) és lehet személyiségre. Nyilván ez is szubjektív, kinek mik az igényei.

Külsőre nekem a szuper pasi (nem is olyan szubjektív mert rengeteg más nőtől is olvastam):
- nem kopaszodik és nincs is kopaszra borotválva
- 180 centinél magasabb
- normálisan öltözik, nem divatbolond és nem képzeli magát tininek
- nem kigyúrt hanem természetesen izmos, férfias, max pici pocak, semmi rengő háj
- simán fel tud emelni engem (60 kg-ot) :)
- nem hiányoznak a fogai :)
- átlagos méretű farka van, nem rendkívül nagy és nem is rendkívül kicsi

Képességekre:
- egylövetű, nem téveszti össze a szexet a teljesítmény túrával
- de azért szinte minden nap van kedve :)
- nem a sült galambot várja hanem tesz a dolgokért
- képesség szinten ismeri és alkalmazza a helyesírás szabályait
- ismeri az informatika vívmányait, és tudja használni a kommunikációs csatornákat

Személyiségre:
- őszinte, optimista, kitartó, türelmes, önálló, határozott, értelmes
- hűséges, amíg van egy kapcsolata nem hajszol másikat

Hát így hirtelen. :D Azt azért nem mondanám hogy olyan baromi széles lenne az a paletta, eddig csak pár ilyen pasit ismertem meg itt, és náluk is azért 1-1 paraméter hibádzott.

De álmodni azért lehet, ha már.... :D

A második kérdés hogy vannak-e itt igazi randik.
A válasz elég rövid. Vannak. Sajnos nem sok, és nehéz kiszűrni azt akivel érdemes találkozni, de azért párszor sikerült.

Válasz a(z) 13. üzenetre:engem elkerültek az ilyen esetek. De tény, érdekes emberek gyűltek itt össze.

Sziasztok,

Számomra nincs kifejezetten ideális partner, de vannak preferenciáim. Pl. az tök jó ha kulturált, intelligens ember akivel el is lehet beszélgetni, lehet ismerkedni. Én kifejezetten odaadó, szenvedélyes vagyok még akkor is ha nem ismerjük egymást olyan régóta és ezt a másiktól is elvárom. Egyszerűen azért mert ha mindketten a legjobbat adjuk, akkor mindketten a legjobbat kapjuk. Elég egyszerű. Jelen állapotban olyanra vágyom, az lenne talán az ideális akivel nem csak sűrűn össze lehetne bújni, hanem még együtt el lehetne menni programokra, pl. megnézni egy filmet, vagy kirándulni, vagy akármi. Persze ez nem kötelező hisz van aki szeretőt keres vagy épp nincs annyi ideje stb.

Válasz a(z) 12. üzenetre:Én is találkoztam innen már és tartós szexpartner lett belőle. De a tapasztalat, hogy ha azonnal nem mondasz neki igent, azt írja " mit keresel akkor itt te büdös kúrva " :D,:D
Vagy akadt még olyan is akivel telefonszámcsere és miegymás, majd hirtelen beteg lesz pont a találkozó napja előtt :), aztán nem válaszol a levélre, majd előfizet és beszélgetünk és kilép és törli magát. Na most az ilyen vagy teljesen mást mondott és szórakozott, vagy saját magától ijedt meg :D

Válasz a(z) 11. üzenetre:Nekem volt sikeres találkozásom ilyen emberekkel. És neked?

Aki képes rá, hogy magát adja.

Számomra a bizalom az alap. Tudjak valamit róla, mielőtt magamba engedem. Itt sokan gyorsan akarnak mindent.

Az ideális Partner..
Merjen találkozni és ne csak akkor hívjon, amikor "tele a puttonya":-) :D 
- megbízható,szenvedélyes,
Nem tökéletes ugyan, de ezekkel a tulajdonságokkal együtt szerethető.
Melyiket választanátok? Segitenétek? S.o.s.!

ideális? - nekem :fogjon meg benne valami :)

Ki az ideális partner? Aki adja magát rögtön vagy aki kéreti magát?

Válasz a(z) 5. üzenetre: Ez nem erre van kitalálva :)

Szép napot a hölgyeknek :)
Van olyan önök között aki szivesen beszélgetne egy 25 éves fiúval? (itt most arra gondolok hogy a 35+-os korosztályból van akinek izgató?) Nekem személy szerint a picit husisabb és nem a legfeszesebb hölgyek a csúcs. :)

Reméltem, hogy ezt mondjátok...:)

Bizony bizony sok itt a nethuszár, de vannak igazi pasik is akik találkoznak is :)

Vannak igazi randik és igazi kapcsolatok is :)
De sokan csak a gép előtt mernek ismerkedni :)

Úgy látszik, sok az elégedetlen ember. Pedig biztos akad mindenkinek megfelelő partner. Vagy mégsem? Mi nem stimmel, mikor széles a paletta?